Régen nem írtam már ide, itthon nem nagyon ülök a gép előtt, de most itt a lehetőség hogy kissé pótoljam a hiányosságokat. Volt egy srác még év elején, együtt szilvesztereztünk és azt hittem lesz valami köztünk. Talán lett is volna, ha én nem vagyok foglalt, ő pedig máshogy kezeli a dolgokat. Mindegy szóval tavasszal visszaköltözött Svájcba, amit tudomásul vettem. Msn-ezünk sokszor éreztem úgy, hogy nem tolerálja azt hogy nekem időre van szükségem, elvégre egy majd 5 éves kapcsolatot nem tudok csak úgy a hátam mögött hagyni az ő kedvéért. Sok a súrlódás köztünk talán azért is mert nem igazán ismerem őt, hirtelen fellángolás volt amit iránta éreztem, de most megjelent ez a srác és azt kérte próbáljuk meg újra. A storyhoz hozzátarthozik, hogy egyből az összeköltözésről meg családról meg kocsiról kezdett beszélni na meg a házasság, és kicsit megilyedtem. Jesszus nekem túl gyors ez a tempó, ráadásul van valakim, akit szeretek, és aki szintén szeret, de tudjuk hogy nem lesz életünk végéig szóló kapcsolat ebből. Szóval lépnem kell, és nem akarom a jelenlegi páromat megbántani. Meg úgy senkit sem akarok bántani, de vkit mindig sikerül. Azt hittem tudatosan elmondtam a srácnak a dolgokat, hogy nekünk nem működne ez a kapcsolat én le is zártam magamban a dolgot, és most hogy itthon van egyszer csak azzal jön hogy próbáljuk meg újra. Még vhol mindig érzek iránta valamit, de ez nekem kevés egy új kapcsolathoz. Ma elvileg találkoztunk volna elmentem volna hozzá, talán a családját is megismerhettem volna, de úgy látom nem fogunk talizni. Vhol egy kicsit bánt a dolog, mert nem az én hibámból hiúsult meg ez a randi, de vhol meg nem bánom mert kicsit hülyén éreztem volna a szituban magam. Ott a családja a tesójai én meg lettem volna mint mindig a fekete bárány. Ha minden igaz holnap visszamegy Svájcba és fogalmam sincs hogyan tovább. Én úgy érzem hogy az esélyt megadtam vagy megadom neki, de én ennél többet nem szeretnék tenni a dologban, hiszen ő ment el egy szó nélkül. Ha tényleg szeret még engem akkor talál majd más utat hozzám. Sztem az ő dolga megtalálni az utat. Tegnap beszéltünk telefonon és olyan jó volt hallani a hangját fél év után. De fel sem hív, nem ír még egy sms-t sem szóval ha én akarok vmit egy fiútól akkor nem így állok hozzá. Vagy inkább ne boncolgassam ezt a kérdést hiszen amúgy is pasiról van szó? Ők így vannak kódólva? Sosem fogom őket megérteni, de ők sem engem.
Minden esetre a tudtára adtam hogy nem közömbös irántam, és majd meglátom tényleg igaz e a nagy szerelem amit irántam érez. Most várom az estét hogy az orra alá dörgöljem, hogy ő nem akarja ezt a kapcsolatot én pedig nyitott vagyok rá. :)
Azért néha jól esik játszani az érzéseikkel velem is játszottak már, hát most fordítva lesz a dolog. Nem volt sok pasim, ez a mostani az első komoly kapcsolatom és nem is szeretem a fiúimat váltogatni mint egyesek, de jó flörtölni.
